Egy friss tudományos tanulmány új megvilágításba helyezte, mit élnek át a halak, mielőtt elpusztulnak – és a válasz annyira sokkoló, hogy emberek százai fontolgatják: nem esznek többé halat.

Figyelem, a következő sorok felkavaró részleteket tartalmaznak a halak haláláról – de lehet, hogy éppen ezek indítanak el egy világméretű szemléletváltást.

Egy friss tanulmány, amelyet a Scientific Reports közölt, egészen új szintre emeli az állatvédelem témáját. A kutatók ugyanis bebizonyították: a halak nemcsak érzékelik a fájdalmat, hanem kifejezetten hosszan és gyötrelmesen szenvednek haláluk előtt – írta meg az Earth.com.

A legmegrázóbb rész: a szivárványos pisztráng akár 25 percen keresztül is képes vergődni oxigénhiányos pánikban, miután kikerül a vízből. A kutatók szerint ebből tíz perc a fájdalom csúcspontja, amikor a hal szó szerint „fuldoklik a szárazföldön”, miközben lassan megemelkedik a szén-dioxid szintje a szervezetében.

És ez még nem minden.

A legtöbb halat – legyen az tenyésztett vagy vadon élő – egyszerűen levegőn hagyják megfulladni, vagy jéggel hűtik le őket, abban a hitben, hogy ez „kíméletesebb módszer”. A tanulmány szerint ez épp ellenkezőleg: csak meghosszabbítja a szenvedésüket, és sokkal brutálisabb, mint gondolnánk. A hideg ugyanis fagyási sérüléseket, szövetkárosodást és súlyos stresszt okozhat, még a hideg vizekhez szokott fajoknál is.

A Redditen sorra jelentek meg a megdöbbent kommentek – volt, aki így fogalmazott:

Ez az egész sokkal kegyetlenebb, mint ahogy a szárazföldi állatokat, például az emlősöket vagy a baromfikat levágják.

Más valaki hozzátette:

Ezért utálom a horgászatot. Ez csak állatkínzás, amit szórakozásként csomagolnak be.

Sokan emlékeztek vissza arra, hogyan látták a halakat csapkodni a hajófedélzeten, és ma már megbánják, hogy ezt természetesnek vették. Egy Reddit-felhasználó azt mesélte: sporthorgászaton volt, ahol a résztvevők azonnal végeztek a kifogott halakkal, és bár „brutálisnak tűnt”, így legalább nem kellett hosszasan szenvedniük.

A fájdalom kérdése mellett szóba került az is, hogy a szenvedés kihat a halak ízére is. Egy japán kutatás szerint az órákon át horogra akasztott halakban extrém magas stresszhormonszintet mértek – ez pedig érezhető volt a húsuk minőségén. Így nemcsak etikai, hanem gasztronómiai szempontból sem mindegy, hogyan történik a halak leölése.

A tanulmány végül egy megoldást is javasol: az elektromos kábítás lenne az egyik leginkább humánus módszer, noha ez sem hibátlan.

A számok megdöbbentőek: évente több mint kétbillió halat pusztítanak el világszerte.

Miközben a szárazföldi állatok vágásánál már próbálnak humánusabb módszereket alkalmazni, a vízi élőlények fájdalmáról alig esik szó. Pedig most már tudományos bizonyíték van rá: a halak is érző lények, és a haláluk nem csendes, hanem hosszú, kínzó agónia.

A legnagyobb kérdés pedig ez: tudunk-e többé ugyanúgy tekinteni egy tányér sült halra, ha mindezt tudjuk?

(Borítókép: Horgász horgászbottal a tó közepén áll. Fotó: Getty Images)