Ugrás a fő tartalomra

Filléres fürdőszoba II.

Amikor jó idő van, csak kint munkálkodom, így is rengeteg a tennivaló. A szerszámosban még mindig el kell rendezni a dolgokat, esedékes egy többórás gereblyézés megint, és csiszolásra várnak a karnisok. A héten hordtam fát is, éppen jókor, mert utána jött egy nagy eső (és az isteni alvás meg az obligát izomláz).

Bent miniprojektekre jut idő.

maradék gipszkartoncsavarok

Felbátorodva azon, hogy kicsit tudom kezelni az akkus csavarozót, felraktam az egyik zománcozott táblát a nagy fürdő ajtajára, szuper élmény volt.

Elhatároztam, hogy idén sem veszek hosszú, kötött, narancssárga-rozsdaszínű kardigánt, mert bár nagyon tetszik, pont nem ér annyit, amennyibe kerül. Örülök a régi holmiknak, és addig hordom vagy használom őket, főleg a háznál, ameddig bírják. Ha egy kardigán nincs már jó állapotban, akkor egy szebb sállal párosítom, meg ilyenek. Kifejlesztettem a zsigeri ellenérzést, amelyik akkor jelentkezik, amikor elképzelem, hogy a potenciális új ruhadarabot kezelni, mosni kell (ráadásul valószínűleg kézzel), tárolni, évszakváltásnál elcsomagolni... inkább nem.

Elrendeztem az ajándékba kapott illatszereket a kis fürdő polcán (ez a helyiség még nem használható, de akkor is).

Van segítségem is mindehhez.

lehetetlen helyekre való beülés: ✔️




Megjegyzések

  1. Funkció és hangulat, mindkettőre gondolni kell egy jól működő fürdőnél, a terrazo minta pedig újra divatban. :-)
    Lehetetlen helyekre való beülés igazi macska-tulajdonság, a gyönyörű kerek praclik látványa a kárpótlás.
    R. hajlandó odébb menni, vagy eltökélt, és nem zavartatja magát? :-)
    Luca

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A zománcozott táblák felfúrása azt is jelenti, hogy nemsokára vége a felújítás nagyjának. :P

      A macska nagy, kelletlenkedő nyögések árán tehető arrébb, vannak helyek, ahonnan úgy sem, mert azt neki teremtették (kartondoboz, levélgyűjtő zsák, rattan játékbabakocsi) :D

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr...

Nyerj BeCake' tortatartót! - interjú és játék a TeaRoom gasztrobloggereivel

November 2-án lesz a Country Komfort második születésnapja! A tavalyi torta és a hozzá kapcsolódó játék annyira jó emlék maradt, hogy biztos voltam benne: idén is megünnepeljük a blogszülinapot. Bemutatom a TeaRoom gasztroblogot: három tehetséges lány, Edi, Vera és Eszti írja, akik receptjeiket igényes grafikákkal, gyönyörű fotókkal, egyéni ötletekkel fűszerezik. Ráadásul a bloghoz kapcsolódva egy önálló, hiánypótló brand is létrejött: a BeCake' tortatartó-manufaktúra. Végre nálunk is hozzá lehet jutni ilyen szépséges tortatálakhoz - olvasd el az interjút, és ha szeretnél nyerni egyet, játssz velünk! (A blog születésnapján bemutatom azt a szuper tortát, amit a lányoktól kaptam. Mert torta nélkül nincs szülinap. :-)) Miért a (Green) TeaRoom nevet választottátok a blogotoknak? Amikor megalapítottuk a blogot, akkor mindhárman a Greenroom-nál, egy kreatív ügynökségnél dolgoztunk. Napról-napra egyre többet esett szó a mi kis hobbinkról, melyet végül egy blog for...

14. blogszülinap

Ma, akárcsak 2010-ben ugyanezen a napon, két bejegyzést írok, hogy így ünnepeljem ezt a felületet és azt a sok mindent, amit attól kaptam, hogy tizennégy éve írok online naplót. :-) Utána viszont lehetséges, hogy tartok egy kis szünetet, mert van néhány időigényes dolog, amire jobban kellene koncentrálnom most, mint erre a hobbira.  Az a "probléma," hogy mivel mostanában újra szeretek blogot írni, ha van szabadidőm, automatikusan az jut eszembe, hogy befejezzem a megkezdett bejegyzés-vázlatokat, holott igazság szerint okosabb lenne most mást gyakorolni. Addig is, amíg visszatérek, néha benézek majd: írjatok kommentet akár ide, akár más posztok alá, válaszolni fogok rájuk! Akkor jöjjön néhány narancsos árnyalatú fotó és a rövid beszámoló arról, milyen az őszi szünet a háznál. H. szalagavatója után jó beteg lettem -- nem lepett meg, a sorozatos nem alvás nyilván megtette a hatását --, úgyhogy az egész hét torokfájással és náthásan telt. Egyedül azért tudtam dolgozni, mert H.  h...